A "Szívünk háza"-projekt© szeretetelvű komplex személyiségfejlesztő önismereti program és kutatás a Szellemi Tulajdon Nemzeti (Szabadalmi) Hivatalában nyilvántartva. (Y1500649/3; 004339) 2014. 12. 15.
Hosszú ideig csak elméleti feltételezéseim voltak a gazdagok
gondolkodásmódjáról, miután azonban 2013 őszén egy dollármilliomos
lett a coachom, egy ideje most már a gyakorlatban is lehetőségem van
megfigyelni a különbségeket a gazdagok és a szegények gondolkodása
között. A különbség sokkoló.
Rich Las Vegasban él - ilyen névvel persze könnyű :-) - egy hatalmas
ranchon a lovaival és a Cadillacjeivel, nem mellesleg pedig felerészben
a tulajdonosa a világ egyik legnagyobb coach hálózatának. Nem első
generációs milliomos, saját bevallása szerint a nagyapja
sokkal gazdagabb volt, mint ő.
Sokat beszélünk a bőség és a gazdagság gyakorlatban is
működő filozófiájáról, és most itt van 8 pontban,
amit a bő egy évben tanultam tőle:
1. A gazdagok elhagyják a komfortzónát.
Megszámlálhatatlan alkalommal hallom tőle, hogy "test and measure",
vagyis tesztelj (kísérletezz) és mérd az eredményt. Ha pénzt akarsz
"csinálni", akkor ez a menete: (1) tervet csinálsz a legjobb tudásod szerint,
(2) halogatás nélkül belevágsz (ha kockázatos, akkor is!),
(3) mérőszámokkal követed a terv hatékonyságát és (4) ami nem működik,
azt könyörtelenül kidobod és új tervet dolgozol ki arra a területre.
A ciklust addig csinálod, amíg 100%-osan nem működik a stratégia
és a célelérés. Mit csinál ehelyett a legtöbb ember? Egóból görcsösen
a régi, úgymond "bevált" dolgokhoz, még akkor is, ha az csak döcögve
működik. Lényeg, hogy ne kelljen elhagyni a komfortzónát.
2. Aki igazán gazdag, az nem érzi szükségét, hogy mutassa kifelé.
Schwarzenegger mondta, hogy egy Porschénak nem kell gyorsan mennie;
mindenki látja, hogy egy Porsche. A gazdagok a vagyonukat olyan
dolgokba fektetik, ami pénzt termel nekik. Ami amortizálódik - autók,
ingóságok, stb. -, az inkább viszi a pénzt. Mivel nem akarnak senkit sem
lenyűgözni, jól élnek, de bőven a lehetőségeik alatt.
3. A gazdagok a legtöbb esetben vállalkozók.
Alkalmazottként jóval kisebb az esélyed, hogy jómódú legyél.
Még Amerikában is. Az alkalmazott megy felfelé a vállalati ranglétrán,
de az lesz gazdag, akié a vállalat és a létra.
4. A gazdagok gazdagok társaságát keresik.
Az átlagember a barátai megválasztásakor minden tudatosság nélkül dönt.
Az a helyzet azonban, hogy annyit fogsz keresni, amennyi a legközelebbi
ismerőseid jövedelmének átlaga. Igen, ez valóban szembe megy
az "egyenlőség és testvériség" gondolatával kicsit, de attól még igaz.
5. A gazdagok takarékoskodnak.
Warren Buffett ugyanabban a házban lakik, amiben 1958-ban.
Bill Gates úgy öltözködik, mint ha összesen három pulóvere, két zakója
és két nyakkendője lenne. A gazdagoknak fontosabb, hogy legyen
pénzük, mint hogy kifele mutassák a csili-vilit, ezért jól kidolgozott
megtakarítási és befektetési terv szerint működtetik a pénzügyeiket.
6. A gazdagok magasra "lőnek".
Az átlagember beéri átlagos célokkal, amelyek eléréséhez nem kell
kimozdulni a komfortzónából. A gazdagok ellenben óriási, akár
őrültségnek vagy lehetetlennek tűnő álmok elérését tűzik ki maguk elé.
És mi történik? Gyakran el is érik őket.
7. A gazdagok az "emelőhatásra" építenek.
A szegények egyes-egyedül a kemény munkában hisznek. Ez valóban
szükséges, legalábbis az elején. A sok munka azonban önmagában
nem tesz gazdaggá. Mindent nem csinálhatsz magad, mert az időd véges.
Az emelőhatás vagy időtöbbszörözés (angolul leverage) a megoldás,
ha igazán sok pénzt akarsz. A gyakorlatban ez lehet delegálás,
kiszervezés, befektetés, önműködő vállalkozás, jogdíjas termék, stb.
Sok megoldás létezik, de mindegyikhez először fejben kell
megváltoztatni a gondolkodásmódunkat.
Nézd végig a fenti listát. Ha a hétből legalább ötöt csinálsz, akkor
sínen vagy. Ha még nem, akkor ebbe az irányba érdemes haladni.
Időbe telik, de az út végén ott fog várni a jól megérdemelt
jómód és anyagi függetlenség.