| A "Szívünk háza"-projekt© szeretetelvű komplex önismereti személyiségfejlesztő program. | 
|
|
szeretet, szerelem;
önszervezés;
Buddha;
misszió;
függőségeink;
Szabadidomítás (Lovak és emberek);
ajánljuk; azonnali segítség; képtár; kapcsolat; támogatóink; kutatás regisztráció nélkül; adatvédelem |
Szeretni valakit valamiért
Lehet velem vitatkozni, én így gondolom, vállalom:
Szeretni akkor is tudunk, ha a másik ... csak nem biztos, hogy érdemes!
Az igaz szeretetre a példa Jézus volt, amikor:
"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János 3. fejezet 16.)
Ezt mai értelembe én úgy értelmezem, hogy ha valakit szeretek, akkor elfogadom olyannak amilyen, haragját, mosolyát, dühét, ...stb. És igen, ha a gyerekem helytelenül szerintem viselkedik, akkor haragudhatok rá, meg is büntethetem, csak szeretettel tegyem. és egyébként, az hogy szerintem helytelen, nem jelenti azt, hogy tényleg helytelen is, még akkor sem, ha akár büntetek is érte...
A szeretet egy általam kedvelt nézőpontja:
"A szeretet, szerelem az, amikor engem jobban érdekel a Te kapcsolatod Önmagaddal, mint a kapcsolatod Velem. Hisz én már elfogadtalak és szeretlek. Engem az érdekel, hogy Te elfogadtad-e és szereted-e magad."
A szeretet nem tesz különbséget
"A lét nem tesz különbséget hindu, keresztény, zsidó, buddhista, pogány, férfi, nő, te vagy én között.
A lét jelenvalóságának felismerése mindenben megjelenik - benned, bennem, az óceánban, a hegyben és égben, minden boldogságban és minden borzalomban. A tiszta jelenlét tere élő és intelligens, és önmaga tudatos felismerésének potenciáljával bír benned.
A ki vagy te igazsága tudatosság: nem a neved, nem a tested, nem az érzelmeid, és nem a gondolatok. Ezek csak burkok, amik jönnek és mennek. Születnek, fennállnak egy ideig, és elhaláloznak. A tudatosság nem jön és megy. Itt és most van. Nem ismer másféle időt. A tudatosság szabad. Semmilyen név vagy koncepció által nem kötött. Az idő vagy tér semmilyen fogalma által nem korlátozott. Semmiféle érzelem vagy betegség nincs rá hatással. Tiszta tudatosság vagy. Mindig is szabad voltál, mindig is tudatosság voltál. A tudatosság egy pontjaként tapasztalod magad, és emiatt a testre korlátozottnak képzeled magad. Ez a felismerés, még ha csak egy pillanatig tart is, egy végtelenségig mélyülő önvizsgálatnak a kezdete.
Vége az ön-meghatározás ciklusaival járó önmeghatározásnak, és kezdete a valódi ön-kutatásnak, ami ismer nem határokat. A "leállás" a keresés leállása gondolataidat, érzelmeidet, körülményeidet, illetve testi képeidet illetően. Ez ilyen egyszerű. A keresés véget ér, amikor felismered, hogy a valódi és maradandó beteljesülés, amit keresel, sehol máshol nem található, mint ahol éppen vagy. Itt van. Benned van, bennem van, az egész életben van, érzőben és érzéketlenben egyaránt. Amíg keresed, nem találhatod meg, mert azt feltételezed, hogy az valamilyen más helyen van. Folyamatosan egyhazugságot kergetsz. A ki vagy te igazsága egészen egyszerű. Közelebb van, mint a gondolataid, közelebb,
mint a szívdobogásod, közelebb, mint a lélegzeted. Ha gondolataidat valódinak hiszed, ha gondolataidat a valóság alapjaként követed, folyamatosan el fogja kerülni a figyelmedet, ami közelebb van, ami egész idő alatt hív téged, mondván "Itt vagy! Otthon vagy! Gyere be. Légy itthon." Otthon lenni egyszerűen itt lennit jelent.
A halogatás egyszerűen azt jelenti, hogy az ön-meghatározás végtelen komplexitásába és téves azonosulásaiba merülni. Itt a lehetőség, hogy leállj, és a tudatosság lángjáról, lényed eszenciájáról beszélj. Ha a tagadás mellett döntesz, a szenvedést választod.
Ha a feladást választod, az a szükségtelen szenvedés végét jelenti.
Amikor találkozol önmagaddal, amikor szereted önmagadat, amikor felismered az igazság lángját, hogy te magad vagy a szeret, nincs többé szükséged, hogy keresd a szeretet, vagy, hogy szeretet próbálj nyerni. Beteljesültél." Gangaji
|
"... A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, A szeretet nem féltékeny, Nem kérkedik, nem gőgösködik, Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, Nem örül a gonoszságnak, De együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent elhisz, Mindent remél, mindent elvisel. A szeretet soha el nem múlik. ..." (részlet a Szeretet Himnuszából; Pál apostol első levele a korintusiakhoz) | A szeretet himnusza 1. Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. 2. Legyen bár prófétáló tehetségem, Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem érek. 3. Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek S vessem oda testem, hogy elégessenek, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem használ nekem. 4. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, A szeretet nem féltékeny, Nem kérkedik, nem gőgösködik, 5. Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, 6. Nem örül a gonoszságnak, De együtt örül az igazsággal. 7. Mindent eltűr, mindent elhisz, Mindent remél, mindent elvisel. 8. A szeretet soha el nem múlik. A prófétálás megszűnik, A nyelvek elhallgatnak, A tudomány elenyészik. 9. Tudásunk csak töredékes, Töredékes a prófétálásunk is. 10.Mikor azonban eljön a beteljesedés, Ami töredékes, véget ér. 11.Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy itéltem, mint a gyermek. De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait. 12.Ma még csak tükörben, homályosan látunk, Akkor majd színről-színre. Most csak töredékes a tudásom, Akkor majd úgy ismerek, Ahogy én is ismert vagyok. 13.Most megmarad a hit, remény, szeretet, Ez a három, De köztük a legnagyobb a szeretet. |
|
Ha viszonzásra talál: Republic - Szeretni valakit valamiért Hosszú az út míg a kezem a kezedhez ér Szeretni valakit valamiér' Ne tudja senki ne értse senki, hogy mér' Szeretni valakit valamiér' Ezer életen és ezer bajon át Szeretni valakit valamiér' Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj Szeretni valakit valamiér' Fenn az ég, s lenn a Föld Álmodunk s felébredünk Minden út körbe fut Béke van felejts el minden háborút Esik a hó és szemembe fúj a szél Szeretni valakit valamiér' Ég a gyertya ég el ne aludjék Szeretni valakit valamiér' Ezer életen és ezer bajon át Szeretni valakit valamiér' Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj Szeretni valakit valamiér' Fenn az ég, s lenn a Föld Álmodunk s felébredünk Minden út körbe fut Béke van felejts el minden háborút Fenn az ég, s lenn a Föld Álmodunk s felébredünk Minden út körbe fut Béke van felejts el minden háborút http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/3010/republic/szeretni-valakit-valamiert-zeneszoveg.html | Még akkor is, ha nem talál viszonzásra.... Ossian - Társ a bajban Óvnád-e másoktól, önmagától? Elűznéd rossz álmait? Bármeddig megvárnád, elfogadnád Önzését, rossz napjait? Nem kell az eskü, a gyűrű kevés Ez véreddel írt szerződés Refr.: Társad a bajban Rosszban és jóban Magányodban, mélypontokban Napfényben, sárban Örömben, gyászban Szép napokban, vesztes harcban Pokolra elmennél, kiegyeznél Istennel és Ördöggel Végsőkig védenéd, összes bűnét Szerelmed oldozná fel Nem kell az eskü, a gyűrű kevés Ez véreddel írt szerződés Refr. (2x) Társad a bajban! (2x) http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/4381/ossian/tars-a-bajban-zeneszoveg.html |
| Ossian - Egyek vagyunk Dühömet és bánatomat, hibáimat, álmaimat elfogadtad, Bűneimet, titkaimat, gondjaimat, vágyaimat elfogadtad, Mint egy barát, mint egy testvér, de százszor több is ennél... Nappaltól az éjig, árnyéktól a fényig, Szándéktól a célig, szótól a gondolatig, Kezdettől a végig, semmiből az égig, Legutolsó percig, végső pillanatig Egyek vagyunk. Csalódást és fájdalmakat, rossz napokat, céljaimat elfogadtad, Minden jót és minden rosszat, száz arcomat, önmagamat elfogadtad, Mint egy barát, mint egy testvér, de százszor több is ennél... Nappaltól az éjig, árnyéktól a fényig, Szándéktól a célig, szótól a gondolatig, Kezdettől a végig, semmiből az égig, Legutolsó percig, végső pillanatig Egyek vagyunk. http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/9826/ossian/egyek-vagyunk-zeneszoveg.html | Oroszlánkirály 2 - Életünk egy lassú tánc Életünk egy lassú tánc soká tart hosszú lánc ám véget ér. Bár az ősidőktől szól bennünk él halljuk jól nem értjük még. Járnod kell tehát lépj ámbár most születtél épp ugyan elbukhatsz nézd e tánc vár melléd áll te kis sztár mindig véled együtt jár egész lánc kering lám terád vár. Ref: nagy család, nagy család,téged vár, nagy család,nagy család téged vár Körbe zár a múltam tán pedig hát magamtól úgy lennék más. Mivé érlel sorsom majd pedig most szívem hajt de tart egy szál. Erős tű fonál fűz ősök szelleméhez űz ámbár most még gyengének tűnsz légy bár víg légy bár zord mindig büszke hittel mondd egész lánc kering lám reám vár. Ref: Föld és ég te és én bennünk össze ér a táj így épül most újjá mit látsz bármi kell ősöd hívd lesz majd oly erőd hogy bírd egész lánc kering lám téged vár. Ref: http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/17719/mesedalok/oroszlankiraly-2---eletunk-egy-lassu-tanc-zeneszoveg.html |
Mi a különbség aközött, hogy tartasz egy kezet vagy leláncolsz egy lelket...
"Idővel az ember megérti, mi a különbség a között, hogy tartasz egy kezet, vagy leláncolsz egy lelket. Megtanulod, hogy a szerelem nem azt jelenti, hogy lefekszel valakivel és hogyha nincs valaki melletted, nem azt jelenti, hogy egyedül vagy... Megtanulod, hogy egy csók még nem szerződés, és az ajándék nem ígéret... Elfogadod a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel... Megtanulod az utakat a mára és a mostra építeni, mert a holnap nem garantálja a terveidet. A holnapnak mindig van egy csomó olyan változata, ami megállíthat félúton... és idővel megtanulod, hogyha csak azért maradsz valakivel, mert gazdag jövőt ígér, előbb-utóbb visszatérsz a múltba... Idővel megtanulod, hogy a haragból kimondott szavak egy életen át bánthatják azt, akit megsérteni akartál. Megtanulod, hogy mindenki mondhatja 'sajnálom', de megbocsátani csak a nagy lelkek tudnak. Megtanulod, hogyha megsértettél egy barátot, valószínű soha többet nem lesz úgy, mint régen... Megtanulod, hogy lehetsz boldog az új barátokkal, de eljön az idő, hogy hiányozni kezd a régi. Megtanulod, hogy semmi sem ismételhető és megtanulod, hogyha jól is érzed magad azokkal, akik körül vesznek, mindig hiányozni fognak azok, akik már nincsenek." (Jorge Louis Borges)