| A "Szívünk háza"-projekt© szeretetelvű komplex önismereti személyiségfejlesztő program. | 
|
|
szeretet, szerelem;
önszervezés;
Buddha;
misszió;
függőségeink;
Szabadidomítás (Lovak és emberek);
ajánljuk; azonnali segítség; képtár; kapcsolat; támogatóink; kutatás regisztráció nélkül; adatvédelem |
Nincs mitől félni!
A félelemek lehetnek akkorák mint az óceán, de ha építesz egy olyan hajót, amivel uralod a körülötted lévő hatalmasságot, akkor úgy navigálsz rajta, mint a legtapasztaltabb kapitány, aki ismeri a "nagy víz" minden mozdulatát. Nincs mitől tartanod, ha öreg tengeri medve vagy!
Könnyű azt mondani, hogy nincs mitől félni, ha egyszer tartasz valaminek az elvesztésétől vagy bekövetkezésétől, mert nem tartod magad öreg tengeri medvének. Mindezek ellenére azt kell, hogy mondjam: - ne félj a fájdalomtól, haragtól, dühtől, de még a félelemtől sem - még akkor sem, ha zöld fülű kis hajósinas is vagy, mert hajóra szállhatsz.
Szinte mindenki meg akar válni ezektől az érzelmekben megjelenő "kellemetlenségektől". A félelem legalább annyira természetes és általános jelenség a szívedben, mint a szeretet vagy a boldogság. Ha törődsz vele, ha együtt érzel vele, megérted miért kívánkozik megmutatni magát, akkor azzal óriási mennyiségű szeretet és boldogsághormont szabadítasz magadra, ami valljuk be, nagyon kellemes.
Szinte mindenki tiltakozik, ha teheti menekül, sztrájkol a félelem ellen. Én viszont arra kérlek, tedd az ellenkezőjét, barátkozz vele, ismerd meg, járjatok kéz a kézben. A félelem egyszerűen nem tud kiürülni akkor belőled, ha ellenállóként, partizán harcot folytatsz ellene. Ha jó alaposan körbejárod, megnézed minden oldalról, akkor észre fogod venni, valójában csak egy érzést nem szeretnél érezni, mert úgy hiszed, az fájdalommal jár.
Tudom, Te tudod, már megtapasztaltad, átérezted valamikor és nem esett jól. Viszont azt is tudnod kell, hogy az már elmúlt, soha nem lesz ugyanolyan, mint régen. Azzal tartod életben a félelemeidet, hogy valóságosnak hiszed azokat a "következményeket", amiket már régen túl vagy. Az igazi "eredeti" oka a fájdalomnak, már nem hozhat létre fájdalmakat, mert a múltban jött létre, a jelenben már csupán egy pillangó, ami régen elszállt.
Amikor félsz, nem vagy tudatos. Nagyon egyszerűen azért, mert nem élsz a valóságban. Egy kellemetlen elképzelésben ringatod magad, egy képzelgésben, amit feltételekhez kötsz és életben tartasz ezzel a hozzáállással. Így akár egy egész életet leélhetsz azzal, hogy nem lépsz, egy helyben toporogsz vagy hátrálsz, mert még az álmaidat is a félelemeidhez kapcsolod.
Ha meg szeretnél szabadulni a félelmeidtől... azzal egy olyan háborút gerjesztesz, amivel, még nagyobb félelem lavinát zúdítasz a nyakadba. Egy olyan háborút indítasz el, amiben nem nyerhetsz, mert a tengernyi félelemet egy tutajjal, nem tudod uralni. Nézz szembe a félelemeiddel, mert a bátorságodért cserébe a nyílt csatamezőn, egy elsült puska nélkül teszi le a fegyvert a korábbi ellenséged. Téged fog erősíteni azzal, ha nem harcolsz ellene, mert muszáj neki melléd állni. A félelemet a csata agressziója élteti, minél jobban lihegsz a birkózás hevében, ő annál kipihentebbé válik. Csak is szelídséggel, békével juthatsz erőhöz és veheted el a félelem erejét.
A félelem természetes része minden szívnek. Azzal, mert szeretnéd onnan eltüntetni, kimarsz egy nagy darabot belőle és megtagadod a szíved, "normális" működését. Milyen kapitány lennél óceán nélkül? Olyat szeretnél aminek nincs értelme. A sivatagban a legjobb hajót sem tudod egyik helyről a másikba juttatni, bármilyen kedvező is a széljárás. A félelemeid ugyanakkor ha melléd állnak, akkor a kormányzásod alá kerülnek és Te fogod diktálni a feltételeket.
Ha szeretnéd "kibeszélni", azzal még nem néztél vele szembe, csak elnyomtad vagy elfojtottad. Érezd át teljes szívedből, mert az érzések még akkor is téged szolgálnak, amikor úgy hiszed, meg kell szabadulnod tőlük. Használd a félelmeket, használd az elemeket, mert a nagy óceán hozzásegít a nagyságodhoz. Hozzásegít ahhoz, hogy a legjobb kapitány lehess.
Ne ijedj meg attól, ami érted van. "Hajózási" tapasztalatra tehetsz szert azzal, ha megépíted a hajódat, mert egyik kapitány sem születik hajósnak, hanem azzal válik sikeressé és elismertté, ha az óriási víz ellenére is hajóba száll. A vágyaid pont akkorák mint a félelemeid! Akkor győzöl harc nélkül, ha elfogadod mind a kettőnek van helye a szívedben és a gondolataidban.
Egyiket sem kell elnyomnod. A "vágyaid" hajója viszont képes uralni a végtelen nagy "félelemek" vizeit is, de csak is akkor, ha elindul a biztonságból, a biztonságos kikötőből. Indulj el, mert minden félelem legyőzhető azzal, ha a vágyaid megjelennek a mindennapjaidban. Amikor a vágyaid eltűnnek álomországból, akkor a félelemeid sem lesznek már, mert a kettő egymást élteti. Azzal, hogy megvalósítasz, elgyengíted a félelmeidet is, mert a valóságban a félelem, soha nem állja meg a helyét!