| A "Szívünk háza"-projekt© szeretetelvű komplex önismereti személyiségfejlesztő program. |
| A "Szívünk háza"-projekt© szeretetelvű komplex személyiségfejlesztő önismereti program és kutatás a Szellemi Tulajdon Nemzeti (Szabadalmi) Hivatalában nyilvántartva. (Y1500649/3; 004339) 2014. 12. 15. |
Az apa nélküli lányok útja
Az a leány, akinek nem volt jelen az apa az életében, elveszett. Nem örökre és végérvényesen, de nagy hátránnyal indul. A jelenléten azonban nem pusztán a fizikai megjelenést értem, hanem a stabilitást, erőt, erkölcsi tartást, tisztaságot, egyensúlyt és támogatást. Az apa olyan lenyomat a lélekben a lány számára, mint egy záró pecsét egy levélen. Egyben tart, lezár, és megtart. Identitást és stabilitást ad. Ennek hiányában a lány nem kapja meg az egyensúly lenyomatát és olyanná válik, mint a mezei virágok, amelyek ingadoznak a szélben és egy nagyobb vihar magával sodorja vagy megroppantja őket.
A lány számára önmaga megismerésének a tartópillére az apa. Ő ad biztonságot a mélyre merülésben, az örvények felismerésében és a viharok során ő a kiegyensúlyozó pont, a horgony.
Az apa nélkül felnőtt lány az erő látszatának tudattalan vonzásában él. Ösztönösen olyan férfit keres, aki a stabilitás látszatát jelentheti számára. Nem olyat, aki stabil, hanem olyat, aki betölti a teret, akinek az egója akkorára duzzadt, hogy képes elhitetni önmagával és a külvilággal az erő látszatát, ami kiterjedés csupán, súlypont és identitás nélkül.
A másik lehetőség a választásra a tetszhalott fiú, aki csak idomulni és viszonyulni tanult meg énképviselet nélkül. Az egyik az erő látszatát, a másik az irányíthatóság illúzióját adja. Az egyik úgy tűnik, mint egy erős kéz, aki képes a vezetésre, a másik pedig, mint egy puha kéz, amelyet lehet vezetni. Valójában mindkettő illúzió, mert mindkettőből hiányzik a férfi erő stabilitást adó része, a valódi harcos, a megdolgozott identitás, a tudom ki vagyok világossága. Ennek ellentéte az énkiterjesztő agresszivitás, vagy mindennek alámenő énvesztés.
Az elveszett lány az apját keresi egész életében és szeretné betölteni az apa által üresen hagyott hiányt a lelke mélyén. Mindaddig tart ámokfutása és boldogtalan keresése, míg fel nem fedezi önmagában a férfi erő benne rejtőzködő csíráját, aminek apja nem tudott támaszt adni a növekedéshez. Mert az apa feladata, hogy megtámassza leányában a világosság és igazság szeretetének a képességét, a belső stabilitás és egyensúly alapjait.
Apa nélkül a lány belesodródik a hatalom vagy szépség illúziójának keresésébe, önmagát belül elfeledve és feladva.
Apa hiányában a leány nem az igazságot, hanem a saját igazát keresi és bizonygatja egész életében. Az apa horgony szerepének kiesése miatt, a leány kívülre helyezi és önfeledten a külvilágban keresi a siker és betöltöttség érzését. Emiatt könnyen belefeledkezik vagy beleveszik a külső csillogásba, a látszat hatalom vagy erő illúziójának kergetésébe.
Boldogtalan útkeresése azonban nem tart örökké. Amikor képes lesz szembenézni önmagával és felismeri a benne rejlő tudattalan dinamikát, esélye nyílik a kitörésre. Ha van ereje végig menni az önismeret szűk ösvényén, eljuthat a szabad választás lehetőségéhez és megtörheti kiszolgáltatott ámokfutását, amiben folytonos csalódások érik.
Szabaddá válni azt jelenti, hogy felismerjük azokat a tudattalan, meghatározó belső erőket, irányultságokat, amelyek fogva tartják választásainkat. A sérült kiegészülésre ösztönző vágy, indulati elem addig hat és tart minket fogságban, ameddig, fel nem ismerjük hiányainkat. Ha ez megtörténik, szabadon dönthetünk majd sorsunkról és utunkról.
-Sárváry György-